Exhibition on Screen filmek
Itt találod a Exhibition on Screen Collection több részes film kollekcióját, megtalálod az összes elkészült részét és azokat is amelyek még csak tervben vannak. A filmek adatlapjait megtekintheted ha az adott részre kattintasz.
Exhibition on Screen filmek részei
Napraforgók vonzásában
8 / 10
Vincent van Gogh napraforgói legismertebb munkái közé tartoznak, sőt, a művészettörténet legreprezentatívabb képei közé soroljuk őket. Az amszterdami Van Gogh Múzeum egy óriási, új kérdéseket feszegető kiállítást hívott életre, melynek központi eleme van Gogh öt, közgyűjteményben őrzött, vázában álló napraforgókat ábrázoló képe volt. A tárlat kapuját kizárólag az Exhibition on Screen stábja előtt nyitották meg. A napraforgók ugyan azonnal felismerhetők, de dokumentumfilmünk igyekszik nem felszínes maradni, és felderíteni sok-sok kérdésre a választ e művekkel kapcsolatban. Például honnan a témaválasztás? Miért éppen ezen egzotikus, hosszú szárú, aranyló fejű növényeket választotta van Gogh? Mikor érkezett a virág Európába? Hogyan viszonyultak hozzá a van Goghot megelőző festőnemzedékek? Milyen üzenetet hordoznak e sorozat képei?
Tovább
A félreismert Raffaello
6 / 10
Raffaello halálának 500. évfordulójára emlékezvén a valaha volt legjelentősebb tárlatot rendezték meg munkáiból Rómában, mely rendkívüli kiállítást az Exhibition on Screen forgatócsoportja elsőként járhatott be. Raphael Sanzio da Urbino életét és munkásságát több mint kétszáz, felerészt most először együtt kiállított remekművön – festményen, rajzon – keresztül mutatja be ez a megatárlat. A Louvre-ból, az Uffiziből, a National Gallery of Artból vagy a Prado gyűjteményeiből kölcsönzött, páratlanul gazdag anyag és a róla készült dokumentumfilm arra tesz kísérletet, hogy érzékeltesse Raffaello szakmai jártasságának, képzelőerejének és zsenialitásának felfoghatatlan dimenzióit.
Tovább
A fotórealista Hopper
7.1 / 10
A fotórealizmus az USA-ban az 1960-as évek végétől, Európában 1972-től kezdődő festési irányzat, mely a fényképezésen alapszik, és a részletek aprólékos kidolgozása jellemzi. A pop-artból nőtt ki azoknak a festőknek a kezdeményezésére, akik rajongtak a fényképek világáért. Egyik jelentős hazai képviselője Fehér László. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 2011-ben rendezett ilyen témájú kiállítását.
Tovább
Cézanne - Egy élet portréi
5.3 / 10
Közismert, hogy Cézanne művészete nagy hatással volt a XX. századi modern festészetre, főleg a posztimpresszionisták, a feuve-ok és a kubisták látásmódjára, de hogy ebben milyen szerepe volt konkrétan a portréinak, az nem tisztázott. Mindeddig ugyanis a tájképek és csendéletek mellett kevés figyelem esett Cézanne portréfestészetére. Pedig a modern művészet előfutára mintegy kétszáz portrét festett pályája során, köztük huszonhat önarcképet, s további harmincat feleségéről, Hortense Fiquet-ről. Ezekből ötven szerepelt abban a válogatásban, amely alapján filmünk készült. A tárlat 2017 nyarán nyílt a párizsi Musée d’Orsay-ban, majd az ősz folyamán Londonban, a National Portrait Galleryben mutatták be, 2018 első felében pedig Washingtonban. Olyan különleges műveket ismerhetünk meg közelebbről a válogatásban, mint a Keménykalapos önarckép, a Vörösmellényes fiú, vagy a Madame Cézanne sárga karosszékben, amelyek a világ különböző gyűjteményeiből érkeztek a kiállításra.
Tovább
Pissarro, az impresszionizmus atyja
8 / 10
Merész lépésre szánta el magát, és végig levelezett művészi ars poeticájáról családtagjaival. E bensőséges hangú, sok tényt és összefüggést megvilágító levelek alkották dokumentumfilmünk forgatókönyvének a vázát, melyben megkíséreljük jobban megérteni és megértetni Pissarro életrajzát és pályaképét. A karibi térségben született Pissarro fiatalemberként rajong a festészetért, ezért Párizsba érkezik, és negyvenhárom éves korára maga mellé gyűjt egy elhivatott művészekből álló kis közösséget. Első kiállításukat ugyan csúnyán pellengérre állítja a korabeli kritika, de itt nyerik el megkülönböztető nevüket: impresszionisták. Az elkövetkező negyven év során Pissarro lesz a motorja annak a művészeti irányzatnak, amely már a világ legkedveltebb stílusává vált.
Tovább
Delacroix-tól Gauguinig – A dán műgyűjtő
0 / 10
Bármilyen hihetelennek tűnik is, sok évtizeden át senkinek sem kellettek az impresszionista munkák! A Monet, Degas vagy Renoir kaliberű alkotókat besározták, pellengérre állították, minek következtében földönfutókká lettek. Aztán valami megkapó történt. Felnőtt egy új műgyűjtő nemzedék, amely hamarosan kezét-lábát törte, hogy ezen radikális művészek egyetlen munkára is rálicitálhasson! Egy volt közülük az előrelátó dán üzletember, Wilhelm Hansen. Fordulópont lett ez a művészettörténetben: tele feszültséggel, áskálódással és fortéllyal! Van olyan műgyűjtő, akit széles körben ismernek, másokat nem. Hansen azonban figyelemre méltó gyűjteményt alakított ki nyári rezidenciájában, Ordrupgaardban, Koppenhága külvárosában. Az Exhibition on Screen stábja az ő mozgalmas történetét meséli el, miközben megmutatja a telt házas londoni Royal Academy kapcsolódó kiállításán szereplő műveket, méghozzá tűélesen, felnagyítva, a nagy vásznon!
Tovább
Leonardo mesterművei
6.5 / 10
Leonardo da Vinci a világ legismertebb művésze. E film fókuszában, amely halálának 500. évfordulója alkalmából készült, páratlan festményei és rajzai állnak. HD minőségben, soha nem látott közelségből, nagy vásznon jelenik meg minden egyes Leonardónak tulajdonított festmény, köztük a legfontosabb munkák, a Mona Lisa, Az utolsó vacsora, a Cecilia Gallerani képmása, a Ginevra de Benci, a Madonna Litta, a Sziklás Madonna, valamint több mint egy tucat más alkotás. A film friss nézőpontból láttatja Leonardo életét is – találékonyságát, szobrászi kvalitásait, katonai találmányait és a mindennapi politika útvesztőiben való navigációs képességét –, mindezt művészetének prizmáján keresztül, teljes portrét adva a reneszánsz zseniről.
Tovább
Lucian Freud: Önarckép
8 / 10
A londoni Királyi Művészeti Akadémia a bostoni Szépművészeti Múzeummal együttműködve első alkalommal gyűjtötte össze és mutatta be 2019. október 27. és 2020. január 26. között Lucian Freud önarcképeit. A kiállítás több mint 50 festményt, nyomtatványt és rajzot vonultatott fel a kortárs brit művészet 2011-ben elhunyt mesterétől, Sigmund Freud unokájától. Napjaink világhírű festője azok közé a XX. századi művészek közé tartozott, akik évtizedeken át következetesen irányították figyelmüket újból és újból önmagukra, s folyamatosan rögzítették önképük változásait. Amikor megkérdezték Lucian Freudtól, hogy jó modellje-e önmagának, azt válaszolta: „Nem, nem fogadom el azt, amivel akkor szembesülök, amikor magamra nézek; és már itt kezdődik a probléma.” Éppen ez a „probléma” az, ami Freud önarcképeit annyira lenyűgözővé teszi. Minden képével újrakezdte önmaga megfogalmazását.
Tovább
Művészetek kertje – Amerikai Impresszionisták
8.5 / 10
A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig után most ismét egy olyan filmet láthat a közönség, amelynek témája a kert. A film a Florence Griswold Múzeum rendkívül népszerű kiállítása (Festői kertek: Amerikai impresszionizmus és kertfestészet) alapján készült.
Tovább
Exhibition: Egy zseni látomásai - Hieronymus Bosch különleges világa
5 / 10
Az EXHIBITION ON SCREEN sorozat filmjében egy olyan tárlatra léphetnek be a nézők, amelynek köszönhetően Hieronymus Bosch művei a világ számos pontjáról visszatértek hollandiai szülővárosába. Hieronymus Bosch – Egy géniusz látomásai volt a címe a legnagyobb retrospektív Bosch-tárlatnak, amelyet 2016. február 13. és május 8. között mutatott be a Het Noordbrabants Múzeum. A festő 44 fennmaradt műalkotása közül 36 került kiállításra Den Bosch-ban. A világ legkiválóbb múzeumaiból kölcsön kapott alkotásokból rendezett egyedülálló kiállítás lehetővé tette, hogy a fennmaradt alkotásokat új szemszögből vizsgálják a nézők. Több mint 420 000 látogató látta a tárlatot, mely a megnövekedett igények kiszolgálása érdekében hajnali 1-től tartott nyitva. Ezt az egyedülálló gyűjteményt láthatják most a mozilátogatók közvetlen közelről, elkerülve a tömegeket.
Tovább
A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig
7.5 / 10
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig. Vitathatatlan, hogy a korszak alkotói közül Claude Monet volt a téma legnagyobb festője, de az fontos szerepet kapott Van Gogh, Bonnard, Pissarro, Klimt, Nolde vagy akár Matisse és Kandinszkij művészetében is. Az Exhibiton on Screen tárlatot bemutató filmje révén megismerkedhetünk mind az alkotásokkal, mind a műveket ihlető kertekkel, ígyl Monet giverny-i kertjével is. A kiállítás egyik szenzációja a mester 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja. A nílusi vízililiomokat ábrázoló panorámaképet az idős mester 1915-től 1926-ig, haláláig festette, a mű személyes válasza volt a háború tragédiájára. Az 1950-ben szétdarabolt és részletekben értékesített mű újraegyesítése a tárlat megkoronázása.
Tovább
A Leány gyöngy fülbevalóval és más kincsek Hollandiából
7.8 / 10
Johannis Vermeer „Leány gyöngy fülbevalóval” című munkája egyike a legismertebb festményeknek a művészettörténetben. Legutolsó világkörüli útja során is kígyózó sorok vártak arra, hogy akár csak egy rövid pillantást vethessenek nagyszerű szépségére – Japánban 1,2 millió érdeklődő látta a kiállítást. Ennek ellenére a festményt még mindig titkok övezik. A dokumentumfilm e rejtélyek nyomába ered. Ki volt a lány? Miért és hogyan festették le? Miért áll olyan nagy tiszteletben? Világkörüli útja után a “Leány gyöngy fülbevalóval” visszatért Hágába a Mauritshuisba, melynek felújítását épp a forgatás előtt fejezték be, hogy fény derüljön a körülötte lengő titkokra.
Tovább
