Antal Páger filmek és sorozatok

Iparoscsaládban született Makón, édesapja, Páger Sándor csizmadia volt, édesanyja Czimbrik Rozália, aki jegyszedőként dolgozott a makói Hollósy Kornélia színháznál, fiát gyakran elvitte az előadásokra. Hét testvére közül négy korán meghalt. Gyermekkorában a zene és a festészet érdekelte, később fordult a színház felé. Csizmadia apja nem pártolta fia művészi érdeklődését, összetörte hegedűjét és festőállványát is (Páger 45 évig nem vett újra ecsetet kezébe). Az érettségit követően Pestre ment továbbtanulni. Az elhatározást finanszírozandó lakatossegédként dolgozott, majd aratómunkásnak állt, hogy a leendő tandíjára valót összeszedje. Az orvosi karon nem volt már hely, így a jogi karra iratkozott be. Az évnyitóig visszautazott Makóra, ahol szórakozásból részt vett néhány műkedvelő előadáson. Az egyik előadást követően felkereste a székesfehérvári színház titkára, és felajánlotta neki, hogy menjen el Fehérvárra színésznek. Az első világháború alatt Olaszországban szolgált. Utána visszakerült társulatához Székesfehérvárra (1919–1922), majd játszott Kecskeméten (1922–1924), Pécsett (1924–1925). Nagyváradon egy évadon keresztül, az 1925–1926-os évben, majd 1926 és 1930 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Szegedről Beöthy hívta 1931-ben Budapestre, ahol kezdetben az Andrássy úti Színházban, majd a Magyar Színházban töltött el egy-egy munkával teli évadot. Hamarosan sztárnak számított: 1937 és 1939 között a Vígszínházban akkoriban horribilisnak számító gázsit, fellépésenként 250 pengőt kapott. A színházi szerepek mellett kedveltté vált a filmszakmában is. 1932-ben lépett először a felvevőgép elé. Kabos Gyulával és Dajka Margittal a főszerepben eljátszotta a "Piri mindent tud" című film egyik főszerepét, ám a filmvígjáték a jó poénok ellenére anyagilag megbukott. Úgy gondolta, hogy többé már senkinek nem kell a filmszakmában. Ám több mint kétszáz filmet, tévéjátékot forgatott élete során. Megsokasodott filmszerepei közepette végezte színpadi feladatait. Pontos, korrekt munkáját, ugyanakkor hallatlan mély belső átéléssel megformált szerepeit megszerette a filmszakma, s a közönség kedvencévé is vált, így egyre több filmes feladatot kapott. Az 1944 előtti filmek egyik legtöbbet foglalkoztatott színészeinek egyike volt. „Rengeteget dolgoztam, de megkértem, és meg is adták, ami kijárt” – vallotta egy riporteri kérdésre. A magyar filmgyártás akkori rendszere, a kevés próbával tökéletes alakításokat, és kevés korrektúrát, új felvételt igénylő színészi munkát értékelte a leginkább, mert egy-egy felvétel elhúzódása a magas kauciók, és stúdióbérlési felárak folytán jóval nagyobb előállítási költséget jelentettek, így a kezdők bizonytalankodására nem, vagy csak alig volt lehetőség. A filmvállalkozók inkább vállalták a magasabb, ún. sztárgázsit is, mint a néhány napos felvételcsúszást. Talán ennek a rendszernek köszönhetően jelentek meg annyiszor a filmvásznon az akkori legnagyobb színészei, így közöttük Páger is. 1986 december 14-én, délután otthon készült az esti előadásra. Ebéd után érezte, hogy hőemelkedése van. Szólt feleségének, hogy nem érzi jól magát, és aggódott, hogy rendbe jöjjön az esti előadásra. Hamarosan felszökött a láza és nem használt a gyógyszeres lázcsillapítás sem. Orvos jött hozzá. Végül úgy döntött, hogy lemondja az esti előadást. Mentővel a Kútvölgyi kórházba szállították, de egy óra múlva meghalt. 87 éves volt.